ConsentGate

Összes útmutató

MI-vel írt szövegek: mikor kell ezt közölnöm?

Frissítve: 2026. október 13.

A rövid válasz

Akkor, ha olyan, MI által generált vagy átírt szöveget tesz közzé, amely közérdekű ügyekről tájékoztatja az embereket, például az egészségről, a jogról, a pénzügyekről vagy a biztonságról. A kötelezettség megszűnik, ha hozzáértő ember ellenőrizte a tartalmat, és a weboldal megnevezi, ki felel a közzétételért. A termékleírások és a szokásos reklámszövegek főszabály szerint nem tartoznak a kötelezettség alá.

Mit mondanak a szabályok, és mi a státuszuk

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletében (MI-rendelet) van egy átláthatósági rendelkezés, amely 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó. Aki szakmai tevékenysége körében olyan, MI által generált vagy módosított szöveget tesz közzé, amelynek célja a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű ügyekről, annak ezt közölnie kell.

A részletek az Európai Bizottság iránymutatásából és a gyakorlati kódexből származnak. Az iránymutatás nem kötelező erejű, és 2026. október 13-ig nem lehetett megerősíteni, hogy minden nyelven hivatalosan elfogadták. A kódex önkéntes. Ennek ellenére ma ezek írják le a legjobban, hogyan kell értelmezni a rendelkezést.

A közzététel dátuma számít. A 2026. augusztus 2. előtt közzétett szöveghez nem kell jelölés. Ahhoz a szöveghez, amelyet korábban generáltak, de ezen a napon vagy később tettek közzé, kell.

Három feltétel és a témák listája

A kötelezettség akkor áll fenn, ha három feltétel együtt teljesül. A szöveget közzétették, vagyis egymással kapcsolatban nem álló olvasók széles köre számára elérhető, akár fizetőfal mögött is. Tájékoztatni kíván, vagyis ismereteket, véleményeket vagy tényeket közöl. Közérdekű ügyről szól.

A témák listája tág, és nem korlátozódik a hírportálokra. Az iránymutatás megnevezi a politikát, a közigazgatást és a közszolgáltatásokat, az igazságszolgáltatást, az alapvető jogokat, a közbiztonságot, a közegészségügyet, a környezetvédelmet és a fogyasztók biztonságát. Ide tartoznak azok a gazdasági, pénzügyi, tudományos és kulturális fejlemények is, amelyekről közéleti vita folyik.

Példa az iránymutatásból: egy életmóddal foglalkozó weboldal cikke, amely azt hasonlítja össze, hogyan hatnak különböző étrendek egy betegségre. Ugyanígy ide tartozik egy céges blog útmutatója az adókról, az adatvédelmi szabályokról, a betegségekről vagy az energiaárakról, még akkor is, ha a fő célja a keresőkben való megjelenés.

Mi nem tartozik a kötelezettség alá

A termékleírások és a reklámszövegek kifejezetten kívül esnek a kötelezettségen. A kivétel: ha az egészségre, a fogyasztók biztonságára vagy a fenntarthatóságra vonatkozó állítást tartalmaznak. Egy szokásos samponleírás tehát nem tartozik a rendelkezés alá. Az a leírás, amely egészségügyi hatást ígér, már alá tartozhat.

Kívül esik a kötelezettségen az a bejegyzés is, amely egy termék használatát mutatja be, továbbá a céges hírek, a receptek és a stílustippek. Nem számítanak ide a regények, a magánlevelezés és az egyetlen ügyfélnek küldött tanács sem.

Az MI kisebb segítsége nem a szöveg módosítása. Az elírások és a nyelvtan javítása, valamint a stílus enyhe csiszolása szokásos szerkesztés.

Mikor nincs szükség jelölésre

Nem kell jelölés, ha két feltétel együtt teljesül. Először: a témához értő ember a közzététel előtt érdemben ellenőrizte a tartalmat, és módjában állt megváltoztatni vagy elutasítani. A tények ellenőrzése a minimum. Másodszor: a weboldal könnyen megtalálható helyen megnevezi a közzétételért felelős személyt vagy céget, elérhetőséggel együtt.

Nem elég önmagában a helyesírás és a nyelvtan javítása, a szöveg másik MI-vel való ellenőriztetése, a felületes jóváhagyás, sem pusztán az, hogy van szerkesztési szabályzat. Ha a jóváhagyás után az MI érdemben megváltoztatja a szöveget, a kivétel elvész.

Érdemes röviden leírni, ki ellenőrzi a szövegeket, és mit ellenőriz. Ez az Ön bizonyítéka, ha valaki rákérdez.

Hová és hogyan kerüljön a jelölés

A jelölésnek attól a pillanattól láthatónak kell lennie, hogy az olvasó először találkozik a szöveggel. A gyakorlati kódex a szöveg fölé vagy a tetejére, a cím közelébe teszi. A cikk végén álló megjegyzés gyenge megoldás, mert könnyű elsiklani fölötte.

A láblécben vagy a szerződési feltételekben szereplő általános mondat, például „ezen a weboldalon MI-t használunk”, nem jelölés. Minden szöveget külön kell megjelölni. Megteheti, hogy csak azt a részt jelöli meg, amelyet az MI írt vagy módosított.

Elég egy egyszerű mondat, például „Ezt a szöveget mesterséges intelligencia készítette.”, vagy a nem kötelező uniós ikon a generált, illetve a módosított tartalomra szolgáló változatában. A jelölésnek képernyőolvasóval is olvashatónak kell lennie.

Szövegdetektorok és a szabályok érvényesítése

Azok a programok, amelyek azt állítják, hogy felismerik az MI-t a szövegben, megbízhatatlanok. Egy 2023-as vizsgálatban hét detektor átlagosan a 61 százalékát MI által írtnak minősítette azoknak az esszéknek, amelyeket nem angol anyanyelvű emberek írtak. Egy 2025-ös vizsgálat, amely többek között a lengyel, a cseh és a magyar nyelvre is kiterjedt, azt találta, hogy az angolra épített detektorok más nyelveken szinte használhatatlanok. Az egyik ilyen eszköz készítője maga is azt mondja, hogy az eredmény nem bizonyíték.

A detektor eredménye arról sem mond semmit, ami a rendelkezésben számít: a témáról és arról, hogy ember ellenőrizte-e a tartalmat. A döntés az Öné.

Magyarországon és Szlovéniában a hatóság már ma bírságot szabhat ki a hiányzó jelölésért. Lengyelországban a hatóság 2026. október 28-tól teheti ezt meg. Maga a kötelezettség már most mindenhol érvényes.

Ez a szabályok leírása. Nem tanács az Ön konkrét ügyében. Jogalap: az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (4) és (5) bekezdése.

A legfontosabbak

Források

Ez az útmutató csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül jogi tanácsadásnak.